Lehel kürtje: Kr. u. 900 k. készült bizánci stílusú, perzsa hatásokat is mutató, faragott elefántcsont kürt. Díszítő elemei jeladó funkcióra utalnak. Jászberényben őrzik. - A monda szerint az →augsburgi csata (955) után a vesztes két magyar vezér, Lél (Lehel) és Bulcsú fogságba esett, s Konrád cs. halálra ítélte őket. Lehel utolsó kívánsága volt, hogy még egyszer megfújhassa kürtjét, s kürtjével agyonsújtotta a cs-t. A ~ csorbulását a hagyomány e csapásból eredezteti. - Valójában Lélt és Bulcsút Regensburgban Ottó cs. (ur. 936-973) testvére, Henrik hg. végeztette ki. Konrád lotaringiai hg. 945: a m-ok szövetségese, de Augsburgnál Ottó oldalán harcolt a m-ok ellen, s elesett. A mondában alakja összemosódott Ottó cs-éval, Anonymus Lél és Bulcsú halálát I. Konrád kir. (ur. 911-18) idejére tette: „Konrád cs. uralkodása alatt Zoltának, Magyarország vezérének néhai híres és dicsőséges vitézei: Lél, Bulcsú, meg Botond, uruktól küldetve Alemannia egyes részeire törtek és ott sok becses zsákmányt ejtettek. De végül a bajorok és alemannok gyalázatos csalárdsága miatt Lél (Lelü) meg Bulcsú fogságba estek, s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket.” (55. f.) - Udvarhely m. hagyománya szerint ~ Százhalomból került elő. Jászberényben a →jászok főkapitányának hatalmi jelvénye lett. Lakomákon ivókürtként használták. 1642: a jászberényi ref. gyülekezet, később 7 jász község pecsétjére is rávésték. **

Pallas XI:358. - MNL III:435.

Lehel Kürtje, Bp., 1872. márc. 27.-1873. jún. 24.: a magyar nép politikai képes hetilapja. - Megj. 56 sz. Fel. szerk. Lőrinczy Ferenc, 1872. X. 27: Lonkay Antal, 1873. III. 12: Csíki Gergely. Kiadó: Lonkay Antal. Ny: Hunyadi Mátyás műint. T.E.

Szalády 1884:128.